udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Intézménymutató:
MTA - Világgazdasági Kutatóintézet
1999. október 1.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szeptember 29-én nyitotta meg kapuit Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. A táborba négy szomszédos országból érkeztek küldöttek. Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, Szlovákiából a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Közösség, Ukrajnából a Hallgatói Önkormányzat, Jugoszláviából pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Vajdasági Magyar Diákszövetség vesz részt a rendezvényen. A politizáló fiatalok együtt keresnek válaszokat a Közép- és Kelet-Európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Az előadók között szerepel Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Balogh András egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, dr. Tabajdi Csaba képviselő, Várady Tibor, a Közép-Európai Egyetem professzora, Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész, Komlós Attila református lelkész. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./2003. június 14.
Három évre szóló együttműködési megállapodást írtak alá jún. 13-án Bukarestben a román és a magyar tudományos akadémia vezetői. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: a két intézmény azt a célt tűzte ki, hogy fokozzák a két ország tudósainak együttműködését. Ennek keretében a Román Tudományos Akadémia segíti a Romániában élő magyar nemzetiségű tudósokat, az MTA pedig segíti Románia csatlakozását az Európai Unióhoz. A két akadémia együttműködése kiterjed a szakintézetekre is. Az MTA elnöke ennek példájaként említette, hogy pénteken Bukarestben kezdődött meg az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének és az RTA Világgazdasági Kutatóintézetének negyedik kerekasztal-konferenciája. A Román Tudományos Akadémia vezetése honoris causa címet adományozott Vízi E. Szilveszternek, aki díszdoktorként a román tudományos intézmény tiszteletbeli tagja is lett. /Román-magyar akadémiai együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./2005. szeptember 26.
Idén Székelyudvarhely volt a házigazdája a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) hagyományos (immár 14. ízben megrendezett) vándorgyűlésének. A szakmai rendezvény témája: Gazdaságpolitikai alternatívák – Románia felzárkózási esélyei. A vándorgyűlésen több mint 200-an vettek részt, köztük népes küldöttség Székesfehérvárról. Az előadók között volt Kádár Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke; Simai Mihály professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdaság Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese; Marcel Moldovan professzor és a Román Tudományos Akadémia Világgazdaság Kutató Intézetének igazgatója. /Hecser Zoltán: Közgazdász-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2005. november 21.
Első alkalom volt, hogy a két ország tudományos akadémiája nem Bukarestben vagy Budapesten, hanem Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen szervezte meg közös rendezvényét, a Román–Magyar Gazdasági Kerekasztalt. A Román Akadémia Nemzeti Gazdasági Kutatóintézete (NGK), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (VGKI) között már a 80-as évek végétől létezik együttműködés. Mircea Ciumara volt pénzügyminiszter, az NGK elnöke szerint fontos, hogy a két akadémiai intézet kölcsönösen informálja egymást kutatási eredményeiről, másodsorban pedig a régióban végbemenő gazdasági folyamatok kapcsán közös álláspontot alakít ki a két intézet, amelyet javaslat formájában terjesztenek a két ország kormánya elé. A kutatások főként Románia és Magyarország EU-csatlakozási problémáit, a gazdasági átmenet sajátos folyamatait, valamint a globalizációs témaköröket érintik. /Orbán Ferenc: Román–magyar akadémiai kerekasztal. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./
lapozás: 1-4